Dél-dunántúli Kéktúra

Pesten kívüli élményeim

Őriszentpétertől Velemérig

2022. január 15. 16:38 - fovarosi.blog.hu

Már előző nap leutaztunk Budapestről egy InterCitynek hazudott vonattal. Közel négy óra 36 fokban, légkondi nélkül, Zalában már füstölgő fékkel. Élmény volt, bár kissé eltért attól, amire befizettünk. A szállás Őriszentpéter Alszer részén, a Tóka Vendégházban volt. Ez egy nagyon szépen rendberakott parasztház, a vasútállomástól gyalog fél órára. 

20210708-01-oriszentpeter-tokavendeghaz.jpg

Másnap reggel összekészülés után neki is vágtunk.

Egy sor falun mentünk keresztül, így sikerült összeállítani a Tetszőleges Magyar Falu leírását: 

Szörcsögberezde első írásos említése a 13/14/15. századból származik egy oklevélből. A török időkben elnéptelenedett, majd valamelyik uralkodó telepeseket hozatott ide, újra benépesíteni a falut. Fő utcáján (Fő utca, Rákóczi út, Ady Endre utca vagy Kossuth utca) végighaladva jutunk el a római katolikus templomig, amely a 19. század második felében épült barokk stílusban, egy toronnyal. Belső festését / főoltárát egy németes hangzású valaki készítette el úgy tíz-húsz évvel később. A falu híres szülötte valaki, akinek még sose hallottad a nevét. Lakossága évtizedek óta csökkenő.

Őriszentpéteren a körforgalom egyik sarkában álló panzióban lehet bélyegezni, majd az út mentén, két élelmiszerbolt között átvágva indultunk neki az útnak. Egy balkanyarnál egyenesben maradva elhagytuk az aszfaltot, innen elég hosszan erdőben mentünk. A régi vasúti töltésen...

20210709-05-regivasutitoltes.jpg

...majd egy feketére mázolt kis sorompónál balra, aztán egy letolólapozott, kavicsszórt útra jobbra kellett térni. Ez egy jó hosszú egyenes szakasz.

20210709-08-hosszuegyenes.jpg 

A végén balra kell letérni, és tovább a vöröses törzsű erdei fenyők (pinus silvestris), bükkök, gyertyánok, kocsányos tölgyek, néhány szilfa között. 

Az erdőből kiérve hamarosan átkeltünk a vasúti sínek alatt egészen szépen kidolgozott graffitit lehet látni. 

20210709-14-vasutialuljaro.jpg 

Az út hamar bevitt az első házakhoz - a téglaszínű, nagyobb épületegyüttesben van a Határcsárda Panzió és Mini Market. Itt leültünk egy frissítő italra, aztán jobbra térve, az út menti, töredezett járdán mentünk tovább. Itt több villanyoszlopon is látni fészkelő gólyákat. Az utolsó házak előtt a kék balra tért, és a Kerka-patak keresztezése után újra az erdőben tekeregtünk, elhagyva az aszfaltutat. Az erdőben egy faházat is megpillantottunk, ez előtt padokat is találni, le lehet heveredni egy pihenőre. 

20210709-21-fahaz.jpg

Az erdőből újra kiérve hamarosan egy temetőhöz értünk el: 

20210709-23-temeto.jpg

Ezután Kercaszomor első házai következtek, ahol nagyon szépen felújították a református templomot, jókora kertjével együtt. A fakapun át be is juthatunk a kertbe, csak a templomot zárják kulcsra. 

20210709-24-kercaszomor.jpg

20210709-25-kercaszomor.jpg

Innen a falu egyetlen főutcáján visz át az út a Kercaszomorhoz csatolt Szomorócra. A faluba beérve először egy fekete emlékkő és egy tábla emlékeztet a falu történetének egy jeles epizódjára: 

20210709-28-kercaszomor.jpg

"Kercaszomor 272 fős (2001. évi népszámlálás adat) magyarokból álló kisközség Vas megye dél-nyugati részén, a magyar-szlovén határ közvetlen közelében, az Őrségben, a Kerka és Kerca patak találkozásánál. Az Őrséget az Árpád házi királyok hozták létre, mint határvédelmi rendszert a nyugatról betörő németekkel szemben. Az egykoron Vas Vármegye határán húzódott terület két részre tagozódott: a Felső- és az Alsó-Őrségre. Az Alsó-Őrség középpontja Őriszentpéter volt, a hozzá tartozó 18 községgel, köztük Kercával és "Szomorócz"-cal. A község korábbi önálló részét, Szomorócot, a színmagyar 200 lélekszámú települést, az első világháborút követő fegyverszünet megkötése után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság 1919 augusztusában fegyveres úton elszakította Magyarországtól. A község azonban a megszállás alatt is töretlenül ragaszkodott az anyaországhoz. Így az 1920. augusztus 1-én kitört fegyveres felkelés nyomán "Szomorócz" 18 hónapos idegen uralom után ismét Magyarországhoz csatlakozhatott." (Részlet a helyi információs tábláról)

Kicsit beljebb, jól kitáblázott helyen érjük el a sárga jelzést. A sárgán haladva (tehát az aszfaltúton egyenesen tovább) pár száz méteres kitérő az öreg harangláb: 

20210709-31-kercaszomor.jpg

20210709-32-kercaszomor.jpg

"Az egykori Szomoróc területén áll az 1877-ben épült református harangláb. A hazánkban rendkívül ritka egyágasos haranglábak legfejlettebb változata. Tölgyfából faragott ágasán a harangot nyolcszögletű sisak védi. Az ágasfát négyzetes alaprajzú boronafal veszi körül. Az erről induló szoknyaszerű sátortető közvetlenül a harangot tartó elágazás alatt támaszkodik a középoszlopnak. A szoknya tetőzete védi a harangozót, és egyben a középoszlop kitámasztására is szolgál. A jó arányú, szépen megmunkált építmény az őrségi haranglábak egyik rendkívül értékes példánya."

A kékre visszatérve elhagytuk az aszfaltutat, és átkeltünk a Kerca-patakon: 

20210709-36-kerca.jpg

Ezután már három jelzés, a sárga, a kék és a zöld is együtt halad a Szent Vencel templom hűlt helyéhez. Itt már romok sincsenek, csak egy tábla őrzi az egykori erődtemplom emlékét egy kis domb tetején. 

"A Szomoróci tanösvény egyik érdekessége az úgynevezett "pusztatemető", mely a XVIII. század második felében elpusztult Szent Viszló templom és a hozzá tartozó temető nyomait őrzi. A Kercaszomortól nyugatra lévő templomos hely a legrégebbi Vas megyei templomok egyikeként a környék fő tájékozódási, viszonyítási pontjául szolgált. (...) Az Árpád-kori téglatemplomok a középkor vérzivataros időszakában szilárd anyagból készült építményként, a környék lakossága számára - szakrális szerepükön túl - igazi menedéket kínáltak. Palánkkal, védősánccal való megerősítésük nyomait több helyütt is felfedezhetjük." (Idézet a helyi információs tábláról)

Feljebb az egyik fán különös versike volt kibetűzhető: "CSÍKOS HÁTÚ / KIS MALAC / ÉN ELMEGYEK / TE ITT MARADSZ". A sárga hamarosan eltért, mi pedig nem sokkal később kiértünk az erdőből, majd rátértünk a műútra, és beértünk Magyarszombatfára, ahol bélyegezni is kell! A művelődési házig tartó út mentén, de a sarkon befordulás után is számos fazekas árulja itt portékáit. A könyvtár emléktábláját is érdemes megnézni. 

A bélyegzés kicsit bentebb lehetséges, ahol van egymás mellett egy kis kocsma és egy ki élelmiszerbolt is. A kocsma előtti tetős pad oszlopán van a bélyegző. Itt egy kicsit ettünk-ittunk, aztán indultunk is vissza a főútra. A folytatásban pár száz méter után jobbra letért az út. A kék és a zöld jelzés együtt emelkedik fel egy kisebb magaslatig, ahol egy geodéziai torony áll. (Felmenni tilos.)

A folytatásban egy felhagyott katonai (határőr?) bázis után a Ritási-domb ritkásan lakott házai között élvezhetjük a szeres (Zalában: szeges) beépítés régi gazdasági épületeit, házait. A katonai bázisnál és a kis vízműtelepnél kell az elkanyarodásokra figyelni. 

Gödörházán egy picit letér az út a főútra, de utána megint felmegy a házak felé, így egy ponton szép kilátás is nyílik: 

20210709-51-godorhaza.jpg

Ha már arra visz a kék, nézzük meg a gödörházi régi fa haranglábat is!

20210709-52-godorhaza-haranglab.jpg

"Nem minden falunak volt pénze templomot építeni, ezeken a településeken haranglábat emeltek a lakók. Az Őrségre és a kapcsolódó területekre jellemzőek ún. szoknyás haranglábak, ahol a harangtartó ácsolatot sátor alakú dúcolással merevítették ki, majd különböző anyagokkal fedték le az így kapott szoknyatetőt: pl. zsúppal, fazsindellyel, bádoggal vagy cseréppel. A Magyarszombatfához csatolt, valaha önálló kistelepülés, Gödörháza református fa haranglába 1790-ben épült. (...) Az építményt 1912-ben és 1973-ban újították fel. (...) A szemöldökfán látható véset rögzíti a tényleges építési időt és a mester nevét, sajnos ma már alig olvasható: "MAJSTER THAR JOSSEFF, ANNO 1790. DEC. 28." A református harangláb harangját általában haláleset és temetés alkalmával szólaltatják meg. Férfi halálakor három, nő halálakor két megszakítással harangoznak. (...)" (Idézet a helyi információs tábláról)

Egy pár legelésző tehén mentén, röviden emelkedő úton tértünk vissza a házak fölé, errefelé többet is szépen felújítottak, de azért omladozóból többet látni. Velemér jó hosszú, ritkásan beépített telkeinek köszönhetően még több, mint fél óra volt az út, mire elértük először a temetőt, majd 200 méterrel arrébb a híres Árpád-kori templomot. Mire odaértünk, már bezárt, úgyhogy megeskettem Lacit, hogy másnap visszajövünk. (A templom rövid kitérő egy kék "dombon kereszt" jelzésen, a temető érintésével, jól kitáblázva.)

20210709-55-velemer.jpg

A szállásunk a Go-Na szabadidő központban volt. Ez a templomtól gyalog úgy fél óra séta, a Google Maps ismeri az utat Alsófarkas felé. A központban emeletes ágyas faházban aludtunk, és hatalmas meglepetésünkre még a medencét is igénybe vehettük. Elég jól esett az egész napos túrázás, vörösre égés után a langyos vízben fürdeni egyet. El is neveztem a helyet Alsópancsikának. Másnap a veleméri templomtól folytattuk az utunkat. Jó éjt!

Ezt a szakaszt 2021. július 9-én jártuk be. Kérlek, hogy az azóta történt változásokról értesíts hozzászólásban a poszt alatt. Köszönöm!

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ddkektura.blog.hu/api/trackback/id/tr7916680426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.01.16. 14:15:53

Hogy július óta van-e változás, azt nem tudom, viszont 2014 óta (amikor is végigjártam az RP-DDK-t) nem változott szinte semmi a Ti bejárásotokig... :-) Szépek a képek!
süti beállítások módosítása