Noszlopy Gáspár szülőházától egy szép vadászházon át, patak és olajvezeték felett is elhalad a Dél-dunántúli Kéktúrának ez a szakasza. 

Budapestről egy InterCity-vel mentem le Dombóvárra, onnan egy személyvonattal Kaposvárig, majd egy 20 perces pihenő után jutottam el Újvárfalváig. A délutánba sok túrázást már nem szerveztem be, csak Somogysárdra sétáltam át - ez mindössze 3,7 km. A kaposvári vasútállomást is érdemes megnézni, szépen felújították 2017-ben: 

Újvárfalva határában felújítva, szép állapotban, de bezárva találtam azt a házat, ahol Noszlopy Gáspár született 1820-ban. 

A Noszlopy-kúria látogatásához az önkormányzatnál lehet előzetesen érdeklődni: (82) 715-802, vagy (30) 939-0530. A bélyegzőt a fának támasztott lécen találtam - ez csak egy ideiglenes állapot, ugyanis 2024-ben a ház mögött is építkezés folyik, és új kerítést is kap a telek. Innen simán csak a kis forgalmú aszfaltúton vezetett át a kék jelzés Somogysárdra. 

Somogysárdon remek szállást talátam az Ady Endre utca 5. szám alatt. A Harmónia Aqua Vadászház (http://www.harmoniaaqua.hu/, tel: +36 (70) 297-3140) nem csak remek, színvonalas szobákat ad ki, de a vadászat kapcsán remek vadhús készítményekhez is hozzájuthatunk, szóval gasztronómiában is átlag felettit tudnak nyújtani, a kinti medencéről nem is beszélve. És még borzuk és mormotájuk is van! :-) 

A faluban sajnos most üresen, lezárva áll a Somsich-kastély, és a templomot is zárva találtam. 

A falu főterén álló Betyár-csárda a következő években talán újra életre kelhet - kívülről szépen fel van újítva, de ma lényegében funkciótlan. 

A falu főterén és az Ady utca egyik végében is van egy-egy kis élelmiszer bolt, érdemes feltöltekezni Kaposmérőig!

Másnap folytattam az utam. A sportpálya oldalában hagytam el az utolsó házakat, majd keskeny fasorban haladó földúton jutottam el a Nagy Gyóta-erdőbe. Nagyon fiatalok a fák, ne számíts olyan erdőre, mint a Bükkben vagy a Zemplénben. 

Az erdőben derékszögű kanyarokkal cikkcakkozik végig az út - de jól ki van jelezve, nem kellett folyton a térképet nézni. Az erdő után csak egy szántóföld jött...

...és hamarosan a következő fiatal, ritkás erdőben találtam magam. Ez a Páti-erdő sem egy öreg erdőség. 

Az itteni szakasz érdekessége, hogy itt halad el az Adria kőolajvezeték - bár egy szétrozsdásodott fémdobozon túl ennek nem sok jelét találtam.

Viszont szépen virított már az olocsáncsillaghúr!

Az egyik jobb kanyarnál letértem balra, és egy szántóföld szélén, egy vadászlesen tartottam egy kis pihenőt. Kétóránként egy 20 perces szünetet kell tartani, cipő le, zoknii le, és akkor kisebb az esélye a vízhólyagok kialakulásának.

Egy egyenes szakasz végénél átkeltem a Cingető-patakon. Nem egy nagy látvány, mert elnyelte a bozót a szerényen csörgedező kis vizet. Ezután már egyre jobban kiértem a fák közül. 

Hamarosan elértem a vasútvonalat. A nagy bozóton átverekedtem magam, hogy megnézzem az ebek harmincadjára jutott vasúti bakterházat a rozsdás sorompó felett. Valamikor két vágány is futott itt, mert Kaposvár és Barcs között is volt egy vonal 1905 és 1979 (teherforgalomnak 1981) között. A bakter háza, ha romosan is, de még áll a sorompó feletti domboldalban.

Innen már csak az aszfaltúton kellett elsétálni még kb. 1 kilométert. A kereszteződésben van egy Avia benzinkút és mellette, a horgásztó felé egy kis büfé is - itt lehet újra vásárolni ezt-azt. A benzinkúton egy régi olajhalimbát is kiállítottak afféle dekorációként. 

A Kaposmérő tábla után nem sokkal elértem a kéktúrás táblát, erre helyezték fel a kéktúra bélyegzőt is, ne hagyd ki!

Innen a kék letér a főútról, és a tó felé halad tovább Szenna irányába. Ezt már másnapra hagytam - Kaposmérőn ettem, aztán egy busszal bementem Kaposvárra, ahol a Borostyán Panzióban szálltam meg, közel a buszállomáshoz, a Csiky Gergely Színházzal átellenben. A színházzal és a panzió lépcsőházával zárom posztomat - ezzel befejeződött a túra 7. szakasza is. 

Ezt a szakaszt 2024. március 29-30-án jártam be. Kérlek,  hogy az azóta történt módosításokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!