Már kora reggel elindultam Budapestről, és ez jó döntésnek bizonyult: a 7:35-ös Tópart IC végig félig üres volt. Nagykanizsaán már szólni kellett, hogy a 11:50-es busz Nagybakónakra még 12:05-kor sem jelent meg, úgyhogy a túrázás jó 20 perc késéssel indult - de ennyi még igazán belefért a napba. 

Nagybakónakon abban a kereszteződésben találtam rá a kékre, ahol egy faszobor és egy kereszt is áll.

Innen az utcán lefelé indult tovább a kék, de egy füves autóparkolónál kitért baljra. Az utolsó házak után hamar megpillantottam a kecskefarmot.

Ezután füves réten, ritkás fák között folytatódott az utam. Egészen Zalakarosig figyelni kell a jelzésekre, sok a váratlan lekanyarodás a megszokott útról! Erről a füves útról is van egy átvágás, jobbra, majd balra térés. Mielőtt nekivágunk az erdőben az emelkedőnek, nézzünk vissza egyet, szép a panoráma: 

Az emelkedő tetején a vadászlesnél balra kellett letérni. Széles erdei utak következtek, míg fel nem értem végül egy sás ültetvényhez, már a sokadik vadászles érintésével. Itt lehetett egy kicsit eszegetni is a sokfelé felbukkanó szederből. A sás végében balra tért be az erdőbe az út.

Ezután pár letéréssel nagyon szép, idősebb erdő következett. (Legalább is a környékbeli csenevész kis ültetvényekhez képest.)

Csak az aljnövényzet volt az úton nagyon magas és szúrós, úgyhogy itt gyorsan átváltottam hosszúnadrágra. Egy keskeny ösvény adott új lendületet, majd leérve egy árokba, a saras placc túloldalán, kissé balra indult egy keskeny mélyedésben emelkedésnek az út. 

Felérve először a piros háromszög jelzés csatlakozott be, majd picivel feljebb egy vadászháznak felújított kis házat és mellette egy düledező vályogházat értem el - utóbbi ablakában egy régi darázsfészek málladozott. 

Innen még kicsit emelkedett az út, két vályogház szerény maradványait érintve, majd elértem a Rockenbauer Pálra emlékező kopjafát. Van itt egy fura, kápolnának berendezett, cseréptetős kis építmény is, van egy kép Rockenbauer Pálról, és persze a kopjafa. Az OKT-ról készített "Másfélmilllió lépés Magyarországon" és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúráról készített "Még egymillió lépés" sorozatok atyja természetesen itt is megfordult, az országnak ezt a kis szegletét különösen szerette. 

Itt egy fél kilométeres kitérőt kell tenni a kék bélyegző jelzésen, ez visz ki a piros háromszöggel együtt a bélyegzőhelyhez, egy nagyon szerény berendezésű kis hegyi kulcsosházig. (Ha éppen ott találod a tulajokat, külön bélyegzőt is tudnak adni a kihelyezett mellé!) Érdemes megnézni az ablakban a Magyar Televíziós matricát is - ez még Rockenbauerék csapatának "hagyatéka". 

A kopjafákhoz visszatérve, onnan gyérített, fiatal erdőben indult tovább az út. Ez egy ponton hosszú rétté nyílt ki -  ez egy nagyon jól haladós szakasz, amely a kék kereszt jelzés elérésénél egy sötét színű házikóhoz, a Gesztenyeházhoz vezetett. 

Itt lepihentem egy kicsit, aztán folytattam az utam. Innen már viszonylag sima liba volt az út. A kék háromszög elérésénél bemehetünk Zalaújlakra (Egry József emlékház), de én ezt most kihagytam. Nemsokára balra egy nyiladéknál pár lépés kitérővel szép kilátást találtam egy vadkerítésnél: 

A szélesebb úton továbbhaladva egy ponton balra kellett letérni, innen egy kukoricaföld karói, villanypásztora mentén folytatódott az útvonal.

Az erdő fái között a térképen jelzett keresztet is megtaláltam. (Oda is tettek ki kék jelzést, de valójában a földúton kell maradni, a magaslesen lesz a következő jelzés.) A kék kereszt jelzés elérésekor balra kellett letérni, itt még volt némi enyhe emelkedés, majd a hatalmas villamos vezeték zúgó hangja és hatalmas tartóállványai jelezték a civilizáció közelségét. Ezen az utolsó kilométeren már egyszerű volt az út - egy ponton kellett csak odafigyelni, ahol enyhe balra kitéréssel a földek mellé, a fák közé visz a jelzett út, hogy aztán hamarosan visszatérjen a fák közül. 

Hamarosan fel is tűntek a távolban a parkoló autók, jelezve, hogy megérkeztem a Zalakaros feletti kilátóhoz. Itt ne felejts el bélyegezni, a bélyegző az induló falépcsőn látható. Zalakaroson több, mint száz szálláshelyből válogathatunk, és étterem, cukrászda is akad bőven. Na és persze fürdőzhetünk is egy jót, megünnepelve, hogy sikeresen eljutottunk idáig!

Ezt a szakaszt 2023.08.15-én jártam be.